A napraforgónak két nagy előnye is van a termelők számára: először is, az anyagi befektetés viszonylag alacsony, a termény ára pedig versenyképes, így kifizetődő a termelése; másodszor, ahogy a fogyasztók egyre inkább egészségtudatossá válnak, igyekeznek egészségesebb olajokat, például napraforgó olajat tartalmazó élelmiszereket vásárolni. Ez a tendencia, az élelmiszer szabályozásban és élelmiszercímkézésben bekövetkező esetleges változásokkal együtt (mint például az USA-ban néhány éve elfogadott szabályozás a transz-zsírsavak címkézésére), azonnal felélénkítheti a napraforgó olaj iránti keresletet, így még vonzóbbá téve a terményt a termelők számára.
A napraforgó olajnak azonban a piacon természetesen versenytársai is vannak: az egyéb növényi olajok. Ezek között a pálma és a szójabab olaj a legfőbb, de az olajrepce, a kókusz, a kukorica, a gyapotmag és a földimogyoró olaj is jelentősek. Ez hatással van a termelők által megszabható árra. "Korábban igen különböző áron jelentek meg ezek a különböző olajok", mondja Luis Carlos Alonso, az olajos magvú termények szakértője a Syngentánál. "Mára azonban egyre kisebb ez a különbség."
Annak érdekében, hogy segítse a napraforgó termelőket a jobb árak elérésében és a fogyasztói elvárások kielégítésében, a Syngenta kifejlesztette magasolajsavas magvait, amelyek telítetlen zsírsavakban gazdagok. Az ilyen típusú olajjal készített ételek egészségesebbek a fogyasztók számára, kiválóak például a koleszterin csökkentő diéták részeként. A termelők prémium árat kapnak a magasolajsavas magvakért, 10-20 %-kal magasabbat, mint a normál napraforgóért.
Ma a világ napraforgó olaj fogyasztásának mintegy 10%-át teszi ki a magasolajsavas, a termelésben azonban kulcsfontosságú, hogy a termelő tagja legyen egy jól szervezett beszerzési láncnak. "A magasolajsavas magokat azokban az országokban használják, ahol megőrizhető ennek a speciális terménynek/olajnak a karaktere. Ehhez a termelők, termény begyűjtők, szállítók és raktározók jól összehangolt munkája szükséges – egészen az utolsó növényolajprésig", mondja Luis Carlos. A magasolajsavas napraforgó terén Franciaország jár az élen, ahol a vetemény 60%-a magasolajsavas, valamint az Egyesült Államok. Spanyolországban a piac 25–30%-a magasolajsavas, és a beszerzési lánc integrációját a préselőüzemek végzik, akik közvetlen szerződésben állnak a termelőkkel. "A napraforgó termény alakítása érdekében segíteni fogjuk a termelőket, hogy megszervezzék a beszerzési láncot, hogy így jobb értéken adhassák el terményüket", magyarázza Luis Carlos. "A Syngenta Spanyolországban, Argentínában és Franciaországban is így járt el, most pedig számos európai országba, így Oroszországba és Ukrajnába is elhozzuk ezt a tapasztalatot."
Termelői tapasztalatok
Luis Prieto Carreño a Palomo 2 birtokosa és igazgatója, amely egy négy nagy farmból álló gazdaság a spanyolországi Sevillában. Idén 900 hektáron vetett napraforgót. "Ebben az évben a napraforgó mentette meg a gazdaságot", mondja Luis. "Dél-Spanyolországban az utóbbi harminc év legsúlyosabb aszályát szenvedtük el." Andalúzia, és ezen belül leginkább Sevilla, Spanyolország legfontosabb napraforgó termő területe. Az aszály miatt idén a termelők a szokásos mennyiség körülbelül 45%-át vetették csak el.
"Az első hiba a legtöbb termelő részéről az volt, hogy nem ültettek napraforgót", kommentálja Luis az eseményeket. "A második pedig, hogy a vetést csak a tavaszi esőzésekkor végezték el. Ennek eredményeképpen a vetésre szánt terület 75%-át túl későn vetették be (április – májusban), 0–500 kg/hektár körüli hozamokkal. A napraforgónak csupán 25%-át vetették el február és március között, hozam várakozásuk pedig 1000 kg/hektár körül van."
A többi sevillai termelővel szemben Luis 1300-1500 kg/hektár körüli csúcshozamra számít a négy családi farmon. Sok termelő látogat el gazdaságába, hogy meglássák, hogy csinálta.
Ez évben Luis a Syngenta IMI napraforgó hibridjét választotta, jó vetőmag kezeléssel. Januárban, a tavaszi esők előtt vetette el a magokat. "Mindenki azt hitte, megőrültem", meséli Luis. "A talajban nem volt elegendő nedvesség ahhoz, hogy a vetőmag kicsírázzon, a hőmérséklet pedig igen alacsony volt. Vetés után nyolc napig fagyott. A legtöbb termelőnek ki kell várnia, hogy a gyomnövények kicsírázzanak a tavaszi esőkben, hogy a szántással kiirthassák őket. Az IMI herbiciddel nem csak a gyomnövényeken lettem úrrá, hanem a vajvirág problémát is megoldottam."
"Palomóban háromszáz hektár búzát vetettünk, 90.000 Eurós költségen. Amikor a teljes búzatermést eladtuk, még jó áron is csak 53.000 Eurót kaptunk érte. Így 37.000 Eurós veszteséget könyvelhettem el. Összehasonlításképpen, szintén háromszáz hektáron vetettünk napraforgót ugyanazon a farmon. Ennek költsége mintegy 80.000 Euro volt, és 1300 kg/hektáros hozamra számítok átlagosan. A jelenlegi helyi napraforgó árral számolva, ez 145.000 - 160.000 Euro lesz, ami fedezi majd a búzával szerzett veszteséget, és még jutalékra is telik családunk tagjainak."